A Nemzeti Tehetségprogram által minősített szakkollégiumok számára meghirdetett és az NTP-SZKOLL-15-0054 számon nyilvántartott nyertes, pályázatunk középpontjában a fiatalok helyzete állt, európai perspektívába állítva. Olyan szakmai kérdéseket vizsgáltunk a különböző rendezvényeinken (szakszeminárium, vitaest, érzékenyítő foglalkozás, író-olvasó találkozó, kutatói szeminárium), mint a nemzeti és európai politikai és kulturális identitás, a környezeti kihívások és politikai cselekvéstervek, a városi környezet kreatív fejlesztése, a hátrányos helyzetű diákok oktatásának pedagógiai kihívásai. A működést a mentortanári rendszer és az adminisztrációs szervezet fenntartása, illetve a beszerzések támogatták.
2016. február 23-án nagy érdeklődés mellett rendeztük meg a Kreatív városfejlesztés lehetőségei Kelet-Európában című érzékenyítő foglalkozásunkat, mely mellé az egri Rotary Klub tagjai is odaálltak. A rendezvényt Dr. habil Kovács Tibor, a Szakkollégium GTT tagozatának mentortanára szervezte. A meghívott szakemberek, Dr. Patkó Csaba, Dr. Tóth Antal, Forgó Zsolt és Vasas Ádám elméleti és gyakorlati kérdéseket felvető, jó gyakorlatokat bemutató előadásokat tartottak, melyeket élénk beszélgetés követett a poszt-modern kor városfejlesztési lehetőségeiről és kihívásairól. Az előadások és a kerekasztal-beszélgetése után elhatároztuk, hogy a polgárok bevonására irányuló elméleti koncepció jó gyakorlatainak megismerésére és meghonosítására fektetjük a jövőben a hangsúlyt, ezzel is szélesítve önkéntes tevékenységeink körét.
2016. február 25. és május 5. között 5 alkalommal tartottunk közéleti vitaestet olyan aktuális közéleti problémákról és kihívásokról, mint a nemzeti és európai identitás, politikai és kulturális önazonosság (Komlósi Csaba), fenntarthatóság és kultúra (Komlósi Csaba), a fiatalok mozgástere Európában és a nemzetközi kapcsolatok kínálta lehetőségek (Zarándy Tamás), az ökológiai kihívások és a politikai cselekvéstervek folyamata( Schmuck Erzsébet), Európa világpolitikai helyzete és az európai diplomácia mozgástere az Európai parlamentből látva (Meszerics Tamás). A politikai vitafórumra meghívott előadók felvezető előadásait parázs viták követték. A politikusok, politikai szakértők, szakemberek által felvetett húsbavágó kérdések élénk és őszinte vitára ösztönözték a szakkollégiumi tagokat és a városi érdeklődőket egyaránt. Ebben az évben folytatni szeretnénk ezt a sorozatot, hasonló általános témákban és aktuális közéleti kérdésekben. Igyekszünk kapcsolatot teremteni különböző ideológiai platformon álló gyakorló politikusok és elméleti szakemberek, gondolkodók között.
A szakszemináriumot két 3x5 órás blokkban (2016. április 11., 12., 15. illetve május 23., 24., 25.) bonyolítottuk le, Ütőné dr. Visi Judit, az EKF Tanárképző Központ vezetőjének irányításával. Mindegyik blokk két elméleti - egy előkészítő, illetve egy összegző - foglalkozásból és egy terepi gyakorlatból állt. Az első blokk a hejőkeresztúri iskola sajátos pedagógiai módszerének, a Komplex Instrukciós Programnak a megismerése köré szerveződött. A második középpontjában az érdi Magyar Földrajzi Múzeumba tett látogatás és múzeumpedagógiai foglalkozás állt.
A didaktikai szakszeminárium során az elméleti felkészülést követően a leendő tanárok a helyszínen ismerkedhettek meg a sajátos módszertani elvekre épülő hejőkeresztúri oktatással, valamint múzeumpedagógiai foglalkozás keretében sajátíthatták el a természettudományok élményközpontú tanításának alapjait. 2015 novemberétől 2016 májusáig 5 kortárs magyar írót (Bodor Ádám, Áfra János, Csepregi János, Kalapos Éva, Korpa Tamás) látott vendégül a nemzeti kulturális örökség, és azon belül is mai magyar irodalom megismerésére alakult Hallgatói kutatói klub. A nagyközönség számára nyilvános találkozókat műhelyfoglalkozások követték, melyeken a meghívott alkotók segítséget nyújtottak a szakkollégium diákjainak abban, hogy sikeresebbek legyenek alkotómunkájukban. A folytatásban az alkotói szemináriumok hangsúlyosabbá tétele irányában mozdulunk el. A folytatásban az alkotói szemináriumok hangsúlyosabbá tétele irányában mozdulunk el. Programunknak az ismeretek átadásán túl az volt a célja, hogy rendezvényeinkkel és témájukkal felkeltsék a hallgatók érdeklődését, fokozzák a közéleti és társadalmi kérdések, kulturális jelenségek iránti érzékenységüket, fejlesszék aktív véleménynyilvánításra való készségüket. És ezt el is értük. A szakmai programjainkat a tagok aktív részvételével maradéktalanul megvalósítottuk. A szakkollégium színvonalas működtetése érdekében fenntartottuk az évek óta sikeres mentorrendszerünket, köszönjük Dr. Hatvani Andrea, Dr. Rázsi András és Dr. habil Kovács Tibor mentortanári munkáját. A Szakkollégium adminisztratív ügyeinek intézésében évek óta Vajonné Magyari Anikó és Vargáné Tóth Krisztina segít bennünket. Ugyancsak a pályázat támogatásával szereztünk be a tagok közös használatára egy notebookot és két külső meghajtót.
Szakszeminárium Beszámoló
A szakkollégiumi program két részből állt. Az első részben a hejőkeresztúri IV. Béla Körzeti Általános Iskolát látogattuk meg. Az iskola vonzáskörzete Hejőkeresztúron kívül kiterjed két szomszédos településre, Hejőszalontára és Szakáldra. Az intézményben 16 évvel ezelőtt kezdtek egy sajátos integrációs nevelési-oktatási módszer kipróbálásába, amely azóta a Komplex Instrukciós Program néven (KIP) az egész országban ismertté vált. A módszer célja, hogy minden gyerek tudás- és képességszintje javuljon, illetve része legyen sikerélményben az osztálymunka során. Az iskola jelmondata: Mindenki jó valamiben – jól tükrözi a kidolgozott nevelési-oktatási program filozófiáját. Az előkészítő foglalkozás során a hallgatók megismerkedtek a KIP módszer lényegével, a hejőkeresztúri iskola sajátos vonásaival. Megbeszéltük az intézménylátogatás megfigyelési szempontjait. Erre a foglalkozásra április 11-én került sor. Az április 12-i iskolalátogatás során az általános tájékoztatáson túl lehetőség volt két KIP-es tanóra megtekintésére, ezt pedig az órán látottak megbeszélés követte, majd kötetlen beszélgetésre került sor a tanulókkal és a programban közreműködő tanárokkal. A szakkollégiumi programot április 15-én egy olyan rendezvény zárta, amelyben a hallgatók az előre megbeszélt szempontok alapján elmondhatták saját tapasztalataikat és véleményeiket. Ennek során izgalmas szakmai vita bontakozott ki a differenciált oktatás módszereiről és sikerességéről.
A második program egy sajátos múzeumlátogatás volt, amely során az érdi Magyar Földrajzi Múzeumba jutottak el az érdeklődők. A hazánkban egyedülálló múzeum 1983-ban nyílt meg, jelenleg négy állandó kiállítással várja a látogatóikat: A Magyar utazók, földrajzi felfedezők, A Kárpát-medence tudományos feltárói, 3276 expedíciós nap, Balázs Dénes a múzeumalapító geográfus újraolvasva és az érdi Helytörténeti Kiállítás. A múzeumnak otthont adó település, Érd ugyancsak több sajátos társadalmi-földrajzi vonással rendelkezik. A felkészülés során a hallgatók információt kaptak Érd sajátos településfejlődéséről, a mai városkép kialakulásához vezető társadalmi-gazdasági folyamatokról. Ugyancsak a felkészülést segítette egy, a magyar feltalálókról szóló videofilm megtekintése, amelyhez egy műveltségi teszt is kapcsolódott. (Hungarian Inventions – Magyar találmányok). A múzeumlátogatásra május 24-én került sor. A múzeumkert szoborpartjában tett séta után szakmai vezetéssel a három földrajzi kiállítást nézték meg a résztvevők. A program zárására június 24-én került sor, itt a látottakhoz kapcsolódóan feladatokat kellett megoldaniuk a hallgatóknak, majd két kérdés mentén – 1.) Szükség van-e ilyen jellegű múzeumokra? 2.) Hogyan tovább? Fogalmazz meg javaslatokat, üzenetet az igazgatónak! – zajlott a programmal kapcsolatos véleménycsere. A hallgatók kiemelték az ilyen jellegű kiállítások fontosságát a kulturális örökség megőrzésében, de felhívták a figyelmet arra is, hogy mindezt érdemes ötvözni a 21. század nyújtotta digitális lehetőségekkel, interaktivitással is. Talán ennek is köszönhető, hogy legjobban a Balász Dénes munkásságát bemutató kiállítás nyerte el a hallgatók tetszését.