Kollapszus és adaptáció - jelen és jövő a digitalizáció korában

A digitalizáció kora új kihívások elé állít minket. Miként alkalmazkodhatunk a változó környezethez? Milyen új megoldásokra van szükség a fenntarthatóság és túlélés érdekében?

Ábrándos szép napok... (Őszintén a globális fenntarthatóságról) - Beszámoló Gelencsér András előadásáról

Az emberiség jövőjének kihívásai komoly aggodalmat ébresztenek, különösen a klímaváltozás kontextusában. Április 4-én Gelencsér András, a Pannon Egyetem elismert levegőkémikusa és akadémikusa, a Líceum 314-es teremben egy olyan sorsfordító témát járt körül, amely mindannyiunkat érint: az emberiség túlélésének esélyeit a klímaváltozás evolúcióbiológiai szempontjából.

Az előadás során Gelencsér András mélyen beleásta magát a fenntarthatóság problémakörébe, különös tekintettel a tudomány és a politika közötti megközelítési különbségekre, valamint az általánosan elfogadott, ám gyakran torzított narratívákra.

Kiemelte a kőolaj fogyásának globális jelentőségét, amely súlyos kihívást jelent az ellátási láncokban, ugyanakkor politikai szinten elhanyagolt tényezővé vált.

A klímaváltozás témakörét is alaposan megvizsgálta, rámutatva, hogy bár ez napjainkban a közbeszéd fókuszában áll, gyakran csak leegyszerűsített, torzított képet kapunk róla. A zöldátállás és a dekarbonizáció népszerű megoldásként tűnik fel, azonban óvatosságra intett, és felhívta a figyelmet arra, hogy ezeknek a folyamatoknak sokkal komplexebb háttere van.

Az előadás továbbá felvetette a kérdést, hogy vajon valóban megoldást jelentett-e a Föld megmentése a párizsi klímaegyezmény által. Az elemzések alapján a jelenlegi irány még távol áll attól, hogy hatékonyan kezelje a klímaváltozás kihívásait.

A technológia szerepének tárgyalása során rámutatott, hogy bár sokan a technológia csodájában bíznak a problémák megoldásában, technikai korlátok miatt ez nem feltétlenül járható út. Inkább társadalmi és gazdasági változásokra van szükségünk, valamint arra, hogy elengedjük az irreális elképzeléseket.

Az előadás fontos üzenete, hogy a fenntarthatóságért való küzdelem nem egyszerű, és a megoldások sem lehetnek leegyszerűsítettek. Gelencsér András arra ösztönzött bennünket, hogy ne csak az illúziókba kapaszkodjunk, hanem nyissuk meg szemünket a valóság előtt, és tegyünk határozott lépéseket a fenntartható jövő felé.

Az emberiség túlélésének esélyei (A klímaváltozás evolúcióbiológiai szempontból) - Beszámoló Szathmáry Eörs professzor úr előadásáról

Az Evolúcióbiológia meghatározó személyisége, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, Az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke: Szathmáry Eörs professzor úr. Szathmáry professzor úr munkásságával az az evolúció általános logikájának adott új kerettörténetet, de kutatási területe és érdeklődési köre rendkívül sokszínű, erről mi sem tanúskodik jobban, mint hogy a stochasztikus korrektor modelltől kezdve, az asztrobiológián át, a tanulás az evolúcióban mutatott szerepéig számos izgalmas témával foglalkozott az évek során. Kiemelkedő eredményeivel számos további díja mellett, Akadémiai és Széchenyi díjjal is kitüntették. Az elmúlt években is több olyan megnyilatkozása is volt, melyben az emberiség lehetséges jövőképeit elemzi: meddig tartható fenn az emberiség jelenlegi életformája? Mennyi egy civilizáció átlagos élettartama? Mi történik, ha az ökoszisztéma folyamatos túlterhelése folytán egyszer csak ’beüt a krach’? Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket vizsgál ma is, Az emberiség túlélésének esélyei című előadásában.

A jelenlegi globális kihívások és az emberiség előtt álló út

Az emberiség jelenleg olyan válságokkal néz szembe, amelyek együttesen fenyegetik a bolygó jövőjét és az emberi civilizáció fennmaradását. Ezek a kihívások nemcsak természeti jelenségek, hanem társadalmi, gazdasági és politikai problémák is, amelyek összetett megoldásokat igényelnek. Az alábbiakban részletesen megvizsgáljuk ezeket a kihívásokat és az előttünk álló lehetséges utakat.

Covid-19 járvány és egészségügyi válság

A Covid-19 járvány nemcsak egészségügyi krízist okozott, hanem komoly gazdasági és társadalmi károkat is. Az egészségügyi rendszerek sebezhetősége és az akut kezelésre összpontosítás a járvány előtti hiányos közegészségügyi infrastruktúra és az egészségügyi ellátás hiányosságai miatt vált nyilvánvalóvá. A járvány utáni helyreállítás során fontos, hogy a fejlesztéseket ne bontsák le, hanem tovább fejlesszék a közegészségügyi rendszereket, hogy ellenállóbbak legyenek a jövőbeli válságokkal szemben.

Klímaváltozás és természeti katasztrófák

A klímaváltozás és az erdőpusztítás globális problémákat jelentenek, amelyek komoly következményekkel járnak. A globális felmelegedés hatásai már most érezhetőek a tengerszint emelkedése, az extrém időjárási események és az erózió felgyorsulása révén. Az átbillenési elemek, mint például a Grönlandi jégtakaró olvadása, tovább súlyosbítják a helyzetet, és olyan visszafordíthatatlan folyamatokat indítanak el, amelyek az emberi civilizáció tömeges fennmaradásával már nem kompatibilisek.

Politikai és társadalmi környezet

A politikai és társadalmi környezet tovább bonyolítja a helyzetet. A média frakciózálódása, a politikai polarizáció és a tudományba vetett bizalom csökkenése mind hozzájárulnak a problémák mélyüléséhez. Emellett a gazdasági rendszer is fenntarthatatlan, hiszen a GDP növekedésének hajszolása csak súlyosbítja az adósságszolgálat miatti növekedési kényszert.

Az emberiség előtt álló út

Az emberiség számára most olyan teszt előtt áll, amely eldönti a civilizáció fennmaradását. Az együttműködés és az együtt gondolkodás elengedhetetlenek a problémák kezelésében. A pozitív átbillenési elemekre kell koncentrálni, amelyek lehetővé teszik a társadalmi és gazdasági változásokat a helyzet javítása érdekében.

Ebben az új paradigmában a fenntartható fejlődés, az együttműködés és a társadalmi innováció lesz a kulcsfontosságú. Az emberiségnek át kell alakítania gazdasági és társadalmi rendszereit, hogy azok fenntarthatóak legyenek és képesek legyenek megőrizni a bolygó életképességét és a humán életminőséget.

Az emberiség előtt álló kihívások mélységét és komplexitását figyelembe véve, a megoldás csak egy összetett és multidiszciplináris megközelítés lehet. Az együttműködés, az innováció és az erőforrások hatékony felhasználása nélkül az emberiség nem tudja megoldani a jelenlegi válságokat, és fenntartható jövőt biztosítani magának és a környezetének.

Mi lesz veled, világ? (Az összeomlás elméletének tapasztalati alapjai) - Beszámoló Stumpf-Bíró Balázs előadásáról

Stumpf-Bíró Balázs, összeomlás-kutató, az éghajlatváltozás hatásait azonosító, és az alkalmazkodás folyamatát támogató Cassandra Programot fejlesztő Cassee Klímaadaptációs Tanácsadó Zrt. társalapítója. Emellett a mentális felkészülést fontosnak tartó Deep Adaptation (Mélyalkalmazkodás) mozgalom magyarországi képviselője, valamint a szemléletformálást segítő Betyáros Világ podcast alkotója, és a Pannon Egyetem Környezettudományi Doktori Iskolájában a globális polikrízis jelenségének kibontakozását kutatja.

Az előadás kiemelkedő fontosságú témát járt körül, mely az emberiség jövőjét meghatározó kihívásokra hívta fel a figyelmet. A Nagy Gyorsulás korszaka és az exponenciális változások világában élünk, ahol az emberiség önmaga legnagyobb ellensége, hiszen tevékenységei súlyosan veszélyeztetik saját létezését. Az előadás központi témája az emberiség jelenlegi kihívásaihoz és a globális összeomlás lehetőségéhez kapcsolódik. Az emberiség gyorsuló tempóban élő világában az exponenciális változásokat még lineáris gondolkodásunk sem képes elképzelni.

Stumpf-Bíró Balázs átfogó képet nyújt az emberiség jelenlegi helyzetéről és a globális kihívásokról. Az előadó hangsúlyozza, hogy az emberiség az exponenciális növekedés következtében elérte a földi erőforrások határait, ami fenntarthatatlanná teszi jelenlegi életmódját. A túlzott víz- és termőföldhasználat, valamint az erdőirtás és az állatfajok kihalása súlyos problémákat okoznak, amelyekre azonnali megoldásokra van szükség. A túlfogyasztás napjának beköszönte és az energiaszakadék mélyedése csak tovább súlyosbítja a helyzetet, mely katasztrofális következményekkel járhat az emberiség jövője szempontjából.

Az energiatermelés és az energiafelhasználás egyre nagyobb igényt mutat, miközben az erőforrások kimerülése és az energiaszakadék növekedése fenyegetést jelent a jövőre nézve. Az előadás során rávilágítottak az éghajlatváltozás jelentette fenyegetésekre is. Az üvegházhatású gázok kibocsátása drámai méreteket öltött az elmúlt évszázadok során, és az ezekből fakadó hőmérséklet-emelkedés már most is érezteti hatását. A jövőben várható további fokozódás pedig még súlyosabb katasztrófákat idézhet elő.

Az előadó felvetette a tudatosulás lépcsőfokait és kiemelte az emberi szükségletek és az emberi igények közötti különbséget, valamint hangsúlyozta a közösségek fontosságát az alkalmazkodás folyamatában. A mélyalkalmazkodás elvei, mint az érdeklődés, az együttérzés, az áldozatkészség és a szeretet, kulcsfontosságúak az új világ kialakításában és az emberi faj fennmaradásában és az előttünk álló kihívásokkal való szembesülésben és azok kezelésében.

Az előadás során elhangzott gondolatok mély nyomot hagytak a résztvevőkben, és felhívták a figyelmet arra, hogy az összeomlás elkerülhetetlen, ám a katasztrófa megelőzhető. A jövő érdekében az egyéni és kollektív cselekvés elengedhetetlen, hogy az emberiség méltó választ tudjon adni az előtte álló kihívásokra.